Redout: Space Assault teszt

A 2016-ban megjelent Redout a fékevesztett versenyekről volt híres, a Space Assault alcímmel ellátott és előzményként funkcionáló új rész azonban a sebesség helyett inkább az űrbéli akciókra összpontosít.

Azért nem kell megijedni, száguldásból ezúttal sem lesz hiány, viszont a rivális pilóták legyőzése és a kupák felemelése helyett most sokkal inkább az életben maradás lesz a cél. A Space Assault ugyanis jó rail shooter lévén igencsak izzasztó tud lenni, és pár fejezetet követően már áldani fogjuk az eget, hogy az űrben senki sem hallja a sikolyainkat. De mielőtt belevetnénk magunkat a könyörtelen akcióba, nézzük meg, hogy a 34BigThings csapata miként is képzeli el az űrbéli csatákat!

A játékot elindítva igencsak kikerekedhet a szemünk, hiszen a meglehetősen fapados menüben csak egyetlen egy játékmódot találhatunk. A kampányon kívül jelenleg semmilyen más lehetőségünk nincs a repkedésre, ami még úgy is kellemetlen, hogy a kilenc fejezetre osztott sztori alatt többféle misszióval is találkozhatunk. Sajnos már itt kiütközik a Space Assault mobilos múltja (a játék eredetileg telefonokra jelent meg, még 2019-ben), és ez a későbbiekben csak még nyilvánvalóbb lesz, de ne rohanjunk ennyire előre.

A kampányra kattintva rögtön a hajónknál találjuk magunkat, amit bizonyos keretek között kedvünkre cicomázhatunk. Bár a felépítésébe nem szólhatunk bele, de a festésébe már annál inkább, a felhozatal pedig igencsak kellemes, ráadásul egyikhez sem kell fizetnünk, vagy farmolnunk. A külső azonban nem minden, így a kicsikénk belsejére is érdemes lesz odafigyelni, amit a missziókból szerezhető fizetőeszközből tudunk majd finanszírozni. Összesen négy tulajdonságot tudunk fejleszteni, így érve el strapabíróbb hajótestet, erősebb pajzsot, vagy komolyabb sebzést.

Ha minden simítást elvégeztünk a hangárban, akkor irány a végtelennek hazudott, de sokszor folyosóra zsugorodott űr. A fejezetek alatt számos küldetésben vehetünk részt, melyek eléggé eltérőek, szóval a változatosságra ilyen téren nem lehet panasz. Persze többségében fix útvonalon haladva kell a lehető legtöbb ellenséget lenyomni és pontot összeszedni, de időnként belefuthatunk pár komolyabb főellenfélbe, sőt, alkalomadtán még a kijelölt pályákról is letérhetünk, hogy szabadon fedezzük fel a környezetet. Utóbbi sajnos nem sokszor történik meg, csak néhányszor fejezetenként, viszont ebben az esetben kedvünkre repkedhetünk, miközben megoldjuk a ránk osztott küldetéseket.

Minden pálya esetében három feladatunk lesz, és bár a továbbhaladáshoz elég a legfontosabbat teljesíteni, ajánlott a mellékest is elvégezni, mivel ezáltal rengeteg pénzhez juthatunk, így könnyítve meg a későbbi akciókat. Ha pedig végeztünk mindennel, akkor a missziót követően választhatunk egy kártyát, amivel további erősítéseket szerezhetünk magunknak - és higgyétek el, minden kis segítségre szükségünk lesz.

A Space Assault ugyanis nem egy könnyű játék, és bár az első pár fejezet még simán elhiteti bárkivel, hogy ez egy séta a parkban, legkésőbb a második főellenfélnél kiderül, hogy itt bizony izzadni kell a sikerért. A rengeteg ellenség mellé ugyanis sokszor bekúszik az időkorlát, ami miatt nem lehet piszmogni, viszont a gyorsabb haladást a rögzített kamera nem igazán tudja lekövetni. Ennek hála időnként simán belezúghatunk egy sziklába, a problémát pedig csak tovább tetézi a hajónk borzalmas hitboxa. Elég csupán közel repülni a környezethez, és máris kapjuk a sebzést, de a lövések esetében sem sokkal jobb a helyzet, amiket hiába kerülünk el, sokszor úgy sem ússzuk meg szárazon. Szintén ki kell emelnem a hátulról megjelenő ellenségeket, amiket jelenleg nem jelez semmi, így a legjobb fegyverünk az lesz, ha memorizáljuk a pályákat. Ez amúgy sem nehéz, mivel egy-egy etap sosem hosszabb pár percnél, ami szintén a mobilos múltra vezethető vissza.

Szerencsére a nehézség valamilyen szinten kompenzálható a hajónk fejlesztésével, illetve a később megjelenő újabb fegyverekkel, de még így is érdemes felkészülni a legrosszabbra. Ha azonban éppen nem az idegeinken táncol, akkor a Space Assault képes lenyűgözni az embert, ami leginkább a megvalósításának köszönhető. Már az űrben repkedő hajók is jól néznek ki, de a környezet az, amitől végleg letesszük a szkafandert. A pályák bámulatosak, és ezen a téren abszolút nem érezhető, hogy tulajdonképpen egy mobilos átiratról van szó. Hangok terén szintén nincs ok a panaszra, bár a szinkron nem lett túl erős, ezt bőven kompenzálja a zene, ami kiválóan illeszkedik az éppen aktuális történésekhez.

Azonban mindez hiába, mivel a Space Assault elképesztően gyorsan kifullad, és hiába változatosak a küldetések, idővel felüti a fejét az unalom. Persze a helyén kell kezelni, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Steamen csupán 10 euróért vesztegetik, de még így is csak pár pályás etapokban tudtam játszani, mert folyamatosan rám tört az ásíthatnék. Ha pedig nem az oxigénhiány késztet majd feladásra, akkor az időnként frusztráló nehézség lesz az, ami eltántorít a folytatástól. Ennek hála jelen formájában még a nyomott ár ellenére is egy bőven kihagyható darab, de ha később kijavítják a játékmeneti hiányosságokat, és megtoldják pár érdekesebb játékmóddal, akkor a műfaj szerelmesei talán tehetnek vele egy próbát - addig azonban érdemes más utakat keresni a végtelen világűrbe.

A Redout: Space Assault Apple Arcade-re, Nintendo Switchre, PlayStation 4-re, Xbox One-ra, valamint PC-re jelent meg. Mi az utóbbin teszteltük.

6.0

Redout: Space Assault teszt értékelés 6.0

Pozitívumok:

  • Kellemes látványvilág
  • Remek zenék
  • Változatos küldetések
  • Könnyű kezelhetőség
  • 10 euró

Negatívumok:

  • Igencsak hullámzó nehézség
  • Furcsa hitbox
  • A kamera olykor megmakacsolja magát
  • A kampányon kívül nincs itt semmi látnivaló
  • Idővel unalomba fullad
0 komment - szólj hozzá!