The Witcher 3 teszt (Nintendo Switch)

Kisebb csoda, hogy a Nintendo hibrid konzoljára is megjelent a CD Projekt RED mesterműve, a The Witcher 3. A konzol teljesítménye nincs felkészítve ilyen volumenű alkotásokra, így kíváncsian vártuk, mi sül ki a portolásból.

Idén tavasszal volt négyéves a The Witcher 3, és azt hiszem, nincs olyan évtizedösszegző lista, amin ne kapna helyet a CD Projekt RED alkotása. Azóta ehhez a címhez mérjük az akció-RPG-ket, de a nyitott világú játékok értékelésénél is támpontot ad, hogy mit rakott össze pár éve a lengyel csapat. Nem véletlen, hogy még mindig ennyire imádjuk Ríviai Geralt kalandjait, hiszen részletességben csak olyan nagy stúdiók által pénzelt projektek tudták felvenni a versenyt a játékkal, mint a Horizon: Zero Dawn vagy a Red Dead Redemption II.

A hihetetlenül részletes világ, a csodás grafika, a megszámlálhatatlan küldetés és minitörténet miatt szinte megunhatatlan a The Witcher 3. Már az alapjáték szavatosságára sem panaszkodott senki, de a megjelenés után két hatalmas kiegészítő is érkezett hozzá, amivel szinte tényleg évekig elegendő szórakozással látták el a rajongókat a készítők.

Mondhatjuk tehát, hogy a generáció egyik legjobb játékáról beszélünk, így mindenképpen örömteli hír volt, amikor az idei E3-on bejelentették, hogy Nintendo Switchre is megjelenik a lengyel csapat mesterműve. Bár előtte már sokat pletykáltak az esetleges portolásról, a bejelentés így is okozott némi meglepetést. Aki tisztában van Nintendo hibrid konzoljának korlátjaival, az jogosan tehette fel a kérdést, hogy a francba is akarják a fejlesztők erre a mindenképp remek, de kissé talán gyengécske konzolra elhozni ezt a hatalmas akció-RPG-t?

Már a megjelenés előtt elárulták, de több óra játék után én is megerősíthetem, hogy minden eddig megjelent tartalmat sikerült belegyömöszölni a switches verzióba. Ez azt jelenti, hogy az alaptörténet mellett a két kiegészítőcsomagot, valamint a korábbi javításokkal érkező extrákat is megkapjuk, ha megvásároljuk a játékot. Semmilyen játékelem vagy küldetés nem szenvedett csorbát, itt van az összes dialógus, misszió, valamint a hatalmas bejárható világ is.

Akik nincsenek oda a hordozható konzolokért, azok talán most legyinthetnek: „Na és? Én már végigtoltam háromszor ultrán pécén, minek játszanék vele még egyszer full lowon egy pár colos kijelzőn?” Gondolom, egyértelmű, hogy nem nekik készült ez az átirat. Aki viszont játszott már kézikonzolon, az jól tudja, hogy mindig kellett valamilyen kompromisszumot kötnünk azért, hogy az adott címet magunkkal hurcolhassuk. Egyes esetekben szinte teljesen megváltoztatták a játékmenetet, máskor a küldetéseket vagy a bejárható területet vágták meg picit a fejlesztők, hogy a kis konzolokon is működőképes maradjon a játék. Ezek a címek néha egészen jól sikerültek (mint például a GTA Stories-sorozat), máskor azonban katasztrofális megoldások születtek (engem a PSP-s Assassin’s Creed még sokáig kísérteni fog).

A switches The Witcher 3 természetesen nem mentes ezektől a kompromisszumoktól, de ahhoz képest, hogy egy ilyen ambiciózus otthoni konzolokra és erős PC-kre készült RPG-ről beszélünk, elhanyagolhatóak. Igen, látvány terén bizony komoly változtatásokat kellett alkalmazniuk a fejlesztőknek, hogy a kis konzol képes legyen futtatni a játékot. Alig 720p-s felbontás és a legalacsonyabb PC-s beállítások jellemzik a The Witcher 3 ezen verzióját, mely bizony tévén nem mutat túl jól. Az effektek, a bevilágítás és az árnyékok még simán elmennek, de a textúrák és a felbontás gyenge minősége már egy közepes méretű 4K-s tévén is feltűnik. Szerencsére a sebességgel nincsenek komolyabb gondok, és bár itt-ott azért meg tud akadni a játék, általában jól tartja a 30 fps-t még a sűrűbb területeken is. Emellett kellemes meglepetés, hogy a hangeffektek és szinkronok minősége sem romlott feltűnően sokat a tömörítéstől, mint pár korábbi Switch-port esetében.

Bár nem mondanám kifejezetten rondának a játékot, azt viszont kár lenne tagadni, hogy a PC-s, PS4-es vagy az Xbox One-os változathoz képest ne lenne zavaró a jóval visszafogottabb látványvilág. Itt jön képbe azonban a Nintendo Switch hibrid konzol mivolta, hiszen ha kikapjuk a dokkolóból a gépet és magunkkal visszük a játékot, akkor egyértelműen a The Witcher 3 legjobb verziójával játszhatunk. Hogy miért? Mert a többi változatot nem hurcolhatjuk el otthonról, és bár tudom, léteznek laptopok is a világon, a Switch és a főleg a Switch Lite mindig ergonomikusabb megoldás lesz játékra, mint bármilyen hordozható PC.

A kis kijelzőn egyszerűen elvesznek azok a részletek, amelyek tévén olyan bántóan csúnyák voltak, sőt ilyenkor a játék kifejezetten kellemes látványt nyújt még az alacsony felbontás ellenére is. A fentebb említett tévén tűrhető bevilágítás és árnyékok a pár colos megjelenítőn kifejezetten impozáns látványt nyújtanak, a textúrák részletessége pedig tökéletesen megfelel. A The Witcher 3 ráadásul tökéletesen megállja a helyét kézikonzolos címként is, egyáltalán nem követeli meg, hogy órákig üljön előtte az ember. Akár 20-30 percre is elő lehet venni, hogy teljesítsünk egy rövidebb mellékküldetést, vagy tovább gördítsük a fő történetszálat. Megmondom őszintén, én sosem jutottam a The Witcher 3 végére, mert egyszerűen olyan hosszú volt, hogy nem volt rá időm. A switches változat azonban lehetőséget biztosít arra, hogy olyankor is játsszak vele, amikor más platformokon nem tudnék, így nagy eséllyel végre bepótlom az elmaradásom.

Egyetlen dolgot hiányoltam a játékból, ez pedig a cross-save funkció. Ezzel a port egyetlen nagy negatívumát, a ronda nagyképernyős grafikát orvosolni lehetne, hiszen hazaérve a PC vagy a PS4 elé leülve folytathatnánk a napközben Switchen megkezdett kalandjainkat, anélkül, hogy szembesülnünk kellene a hibrid konzol gyengeségeiből fakadó látvánnyal. Ez egy kihagyott ziccer, de utólag is pótolható, reméljük, hogy gondolnak erre a fejlesztők egy későbbi javítás során.

Ha valamilyen oknál fogva kimaradt, vagy éppen nem játszottad végig a The Witcher 3-at, akkor mindenképpen ajánlani tudom a switches változatát. Tévén sajnos nem túl szép a játék, főleg, ha mellétesszük, hogyan néz ki a többi platformon, de a gépet a kezünkbe véve nem akad ellenfele. Kisebb technikai csoda, hogy egy ennyire összetett és részletes címet bárhova magunkkal hurcolhatunk, anélkül, hogy komolyabb kompromisszumokat kellene kötni. Ha elfogadjuk, hogy ez egy kézikonzolos átirat, akkor megsüvegelendő, amit a fejlesztők összehoztak.

A The Witcher 3: Wild Hunt - Complete Edition a többi platformhoz hasonlóan mind dobozos, mind pedig digitális formában magyar felirattal jelent meg.

8 komment - szólj hozzá!