LEGO 2K Drive teszt

Amikor belevágtam a 2K Drive-ba még nem teljesen tudtam, hogy mit várjak, de azt sejtettem, hogy nem a jó öreg Lego Racers (1999, te jó ég) támad fel valamilyen formában. Oké, eszembe jutottak azért építőkockák (heh), amik a LEGO nevével fémjelzett játékok jellemzői: az ilyen címek legtöbbször gyerekkompatibilisek, mégis szórakoztatóak, esetenként eléggé debil humorúak, és persze akad egy-két kikacsintás a felnőttek számára is.

Nos a 2K Drive sem lóg ki a sorból, ami mindenképpen pozitívum – egy világot semmiképp sem megváltó, de egyébként remekül összekalapált kart-játékot kapunk a személyében. Az irányítás reszponzív, a vezetési modell teljesen okés, hiszen teljesen távol áll a valódi fizikától, mégis értelmezhető és irányítható, ahogyan kell. Az új LEGO-s versenyjáték azonban nem csak egy kart-cím, hanem egy open world autós (és motorcsónakos!) játék is, így talán a “kedvenc powerupos-nitrós kart-játékom találkozása a Forza Horizonnal” gondolat jutott eszembe elsőként.

A sztorimódban egy újonc versenyzőt alakítunk, aki szeretné megnyerni az ultimate versenyt, és elhódítani a legnívósabb trófeát, a különbség ezúttal annyi, hogy LEGO köntösben tesszük mindazt, a fentebb említett gyerekkompatibilis gameplay és humor keretében. Ehhez a LEGO-világ (Bricklandia éppen) számos szegletében kell bizonyítanunk különböző versenyeket megnyerve, riválisokat legyőzve, zászlókat gyűjtögetve és mellékfeladatokat teljesítve. A világ aszfaltjain villámgyors autókkal, az utakról letérve offroad járgányokkal, vízen pedig motorcsónakkal közlekedhetünk. Az átmenet közöttük pedig zökkenőmentes, és kifejezetten hangulatos: az általunk hajtott gép szempillantás alatt épül át kockáról-kockára, ahogy az egyik típusú terepről a másikra érünk.

A rendelkezésünkre álló járműparkot a garázsból menedzselhetjük, és LEGO-játékból természetesen nem maradhat ki az építés funkció sem: a szerelésben két közepesen irritáló (de a kicsiket talán jobban szórakoztató) npc majom van segítségünkre. A járgányokat elnyerhetjük, megnyithatjuk valamilyen kihívás leküzdésével, majd átalakíthatjuk őket, illetve építhetünk teljesen saját autót/motorcsónakot is. A határ szinte a csillagos ég, hiszen a készletünkben lévő, valóságban is létező legóelemekből mindent összerakhatunk, amit a valóságban is tudnánk. Az építés-mód elképesztően szöszölős, nekem kicsit pontatlannak tűnt akár egérrel, akár kontrollerrel próbáltam… de a lényeg, hogy van rá lehetőség.

Egyébként nem csak saját kreálmányokat, hanem a játékban lévő, kész autók felépítésére is akad lehetőségünk, ahol egészen a nulláról indulunk és részletes instrukciókat kapunk, miként is kell összerakni őket. A legmenőbb alkatrészeket azonban igen nehéz megszerezni, sőt, akár paywall is állhatja utunkat…

Ezzel el is érkeztünk a feketepontokig: az egész játék ugyanis úgy van felépítve és tálalva, hogy az ifjú, fejlődésben lévő, mindent is akaró elméket célozza meg: a grafika, a csetlő-botló humor, a téma és nehézség. És erre épül rá a 2K Drive-ban egy színes-szagos mikrotranzakciós-rendszer is, aminek kialakításakor vastagon fogott a ceruza.

Korrektség jegyében a rendszer figyelmezteti a játékosokat, hogy itt bizony valódi pénzből vásárolható dolgok vannak, és szólj anyunak-apunak, ugyanakkor ez számomra egy jól kifundált fogásnak tűnik minél több pénz beszedésére. A 2K Drive amúgy egyébként egy teljes árú szoftver, különböző kiadásokban kapható, ahol a belépő PC-n 60 euró környékén indul, de 120 eurós változat is akad, különféle extra DLC-vel, Season Pass-szal, miegymás.

Tartalmilag ettől függetlenül a játék önmagában is rendben van, és kellően szórakoztató is - a főküldetés rövid, de egyébként mókás. A tevékenységek, amikkel a végigjátszáshoz vagy 100%-ra kipörgetéshez szükségesek eléggé sematikusan épülnek fel, és ismétlődnek is zónáról-zónára, tehát előbb-utóbb nem tartogatnak sok újdonságot. Bricklandia világa meglehetősen színes és élő, a környezet és a tárgyak LEGO-elemekből épült részei rombolhatók, ráadásul a világban elszórt, “valóságból” érkezett tereptárgyak, mint egy óriási slag, egy autófelni, vagy egy strandlabda pedig további változatosságot kölcsönöznek ennek a miniuniverzumnak.

Bricklandiát nem kell egyedül felfedeznünk: még PC-n is van lehetőség splitscreenre egy extra kontroller csatlakoztatásával, van crossplay funkció és a tesztelés időpontjakor remekül működő matchmaking. Technológiai oldalról nincs mit szégyenkezni, a LEGO-világ úgy néz ki és viselkedik, ahogyan kell, de nem érdemes top tier csilivili grafikára készülni. A látvány hozza a kötelezőt, és PC esetében közepesnek mondható konfigon is vígan elrohangál.

A 2K Drive összességében a játékmenetet és a körítést vizsgálva egy jól sikerült hibrid: egyszerre kart és openworld autósjáték, a bővebb értelemben vett szériától megszokott humorral és felhasználóbarátságával, ráadásul jópofa és szórakoztató. A játékbeli jutalmazás hiányosságai önkéntelenül is az ingame store felé viszik az embert, a mikrotranzakciók pedig igencsak tolakodóak. A 2K Drive ettől függetlenül remek közös program a gyerekkel, ám ha nem vigyázunk, igencsak költséges szórakozási forma lehet belőle.

A LEGO 2K Drive az alábbi platformokon jelent meg: PlayStation 4, PlayStation 5, Xbox One, Xbox Series X, Nintendo Switch, és PC. Mi az utóbbin teszteltük.