The Finals próbakör

  • Írta: gorien
  • 2023. július 10.
Link másolása
A Battlefield-veteránokból verbuvált Embark Studios jelenleg két FPS-en is tüsténkedik: az ARC Raidersen és a The Finalsön. Ezek közül az utóbbiba nyílt lehetőségünk belepillantani egy zárt béta erejéig.

Előfordul, hogy egy játékzsáner megreked. Vagy azért, mert éppen divatos és kelendő, épp ezért mindenki akar egy szeletet belőle (lásd a battle royale-ok népszerűségét), vagy azért, mert AAA-studiók játszótere, és az erőforrásigénye miatt a sokszor frissességet jelentő indie csapatok nem tudnak érdemben hozzáférni. Mindkét esetre jellemző, hogy újdonságok híján sablonosodik a műfaj, tehát elméletben akármelyik darabjával játszanánk, ugyanazt az élményt kapnánk – aztán persze ez mégsem így működik, mert a koronázatlan királyokat nehéz megszorongatni, ezért általában a később érkező címek sorra vesznek el a süllyesztőben.

Ha magad elé kell képzelned egy kompetitív First Person Shootert, feltehetően valamelyik Battlefield vagy Call of Duty jutna az elsők között eszedbe. Nem mindegyik epizódjuk sikerül emlékezetesre, de okkal uralják a zsánert. A kérdés tehát az, hogy az Electronic Arts és a DICE berkeiből érkező Embark Studios vajon hogyan tudja a már megszerzett gyakorlatát hasznosítani az után, hogy az AAA-stúdió vasmarkát lerázta magáról.

A svéd csapat jelenleg két lövöldén is dolgozik, ráadásul mind a kettőt eredendően free-to-playnek is szánja: az ARC Raiders egy Escape from Tarkovhoz hasonló PvPvE címnek készül, míg a The Finals egy hagyományosabb FPS-nek. Utóbbit volt lehetőségünk kipróbálni a stúdió jóvoltából a legutóbbi zárt bétateszten.

A The Finals világában nem háborút vívunk, hanem egy futurisztikus sportágban veszünk részt, ahol a karakterünk célja eljutni a döntőig (erre utal a cím is). Ez a leheletvékony körítés alapvetően a játék pörgősségének ágyaz meg. Ne hosszúra nyúlt küzdelmeket várjunk, hanem gyors és látványos összecsapásokat, hiszen mégiscsak egy showműsorban veszünk részt. Ennek megfelelően a csili-vili vagy épp idétlen kozmetikai cuccok sem lógnak ki, amikhez természetesen majd battlepasseken és mikrotranzakciókon keresztül juthatunk hozzá.

Nos, ennyivel még biztosan nem emelkedik ki a mezőnyből, és valóban, belépve egy olyan kép tárul az ember szeme elé, amely az elmúlt néhány év bármelyik free-to-play címe lehetne – mintha létezne egy menüsablon, amit könnyűszerrel rá lehet húzni ezekre a játékokra. A menü egyes részei borzasztóan tömény, szemrontóan egyszínű hátterekkel operálnak, ezen remélhetőleg még változtatnak. A The Finals két ponton igyekszik kitűnni: a játékstílus testreszabhatóságán és a környezet átrendezhetőségén.

Ebben a játékban nincsenek kimondott karakterosztályok, helyettük testalkatok vannak. A Light karakterek alacsonyak és gyorsak, a Mediumok az átlagosak, míg a Heavyk rendelkeznek a legnagyobb életerővel. Mindhárman saját arzenállal indulnak csatába (például lángszórót vagy rakétavetőt csak egy Heavy vihet magával), de ezen kívül nincs más megkötés, nyugodtan tendálhatsz bármelyik figurával egy agresszívebb vagy egy támogatóbb szerep felé.

Mindenki egy fegyverrel, három kütyüvel és egy specializációval rendelkezik, illetve az első kettőből egy másodlagos kiosztást is bekészíthetünk a harcok előtt, és újraéledéskor a felszerelésünkön változtathatunk – a testalkatunkon viszont nem, tehát azzal a karakterrel bunyózod végig a meccset, akivel elkezdted.

Amint egy meccs kezdetét veszi, azonnal otthon érezheted magad, ha játszottál már másik FPS-sel. Az irányítás hagyományos, tudsz sprintelni és guggolni (a kettőt kombinálva becsúszni is), a gunplay gördülékeny, tudsz zoomolni stb. Szóval amit elvárnál egy ehhez hasonló játéktól, azt a The Finals tökéletesen hozza. Ezeken felül extra, hogy képes vagy „telekinézissel” felemelni kijelölt tárgyakat, majd azokat az ellenfélhez vágni: ezt legfőképp a különféle tartályokkal szeretnéd csinálni, amikor robbannak, mérges gázt eresztenek, lángra lobbantanak, esetleg gyorsan kötő habot eresztenek, amikkel akadályokat vagy platformokat alkothatsz.

Az alap játékmód a Cashout, egy 3v3v3 formula, amiben a pályán elszórt széfeket kell megtalálni, bennük a ládába zárt valutával, azt pedig kivonási helyszíneken fel kell tölteni, hogy pontot szerezzen a csapatod. Mivel az egész folyamat alatt meg kell őrizned a ládát és biztosítanod kell, hogy feltöltés végén is a saját színeden legyen a pénz, ezért a csapatjáték elengedhetetlen része lesz a The Finalsnek.

Nemcsak a játékosoknak, de az egész csapatnak is van saját respawn ideje, tehát ha az utolsó még élő tagot is lelövik, akkor mindhárom játékos egységesen még 15 másodperc múlva tér vissza. Ez egyrészt hasznos, mert megakadályozza, hogy az adott csapat végtelen halál-loopba kerüljön (mert az egy-egy épp feltámadó játékos mindig visszafut ugyanoda meghalni), ugyanakkor egészen bosszantó is, amikor másodperceken múlik a győzelem – pláne ha még jó messzire is teszi le a csapatot a gép a kivonási helyszíntől. Ezért szükséges hát a kommunikáció, amit alapvetően majd a chat és a voice chat szolgál ki.

Szerencsére a csapattársak feléleszthetők a küzdelem hevében is. Amikor meghalsz, egy kis akciófigurát hagysz magad után, amin keresztül néhány másodperc alatt bármelyik társad visszahozhat az élők közé. Sőt, az akciófigura fel is kapható a telekinézissel (csak a társak számára), hogy fedezékbe vigyenek, és ne a kereszttűzben kelljen az újjáélesztést elvégezni. A Medium testalkatú karakterek még defibrillátort is bekészíthetnek maguknak, ezzel gyorsítva a feltámasztást.

A Tournament játékmód a Cashouthoz képest szigorúbb. Játék közben nem cserélgetheted a felszerelésedet, korlátozott számú respawnod lehet, illetve ez alkalmazza a The Finals alapjaként belengetett kieséses rendszert is. Ugyanez a játékmód Ranked változatban is elérhető az igazán versenyszelleműek kedvéért.

Mindhárom típusra igaz, hogy a „show-nak folytatódnia kell” jelige értelmében mindenféle extra hatások próbálják feldobni a meccseket. Bármelyik pálya lehet nappali vagy éjszakai, tiszta vagy ködös, és akár extra játékelemek, mozgó vagy felfüggesztett platformok is hozzáadódhatnak a meccsek elején – ezt a töltőképernyő mindig előre jelzi. Amit viszont nem jelez, az a meccsek közben lesújtó módosítók. Mindig állj készen arra, hogy a gravitáció mértéke váratlanul lecsökken, egy meteorzápor kellős közepén találod magad vagy célba vesz egy űrből jövő lézersugár, ha túl sokáig állsz egyhelyben.

A zárt bétában két pálya volt elérhető, Monaco és Szöul. Előbbi egy városi pálya parkokkal, házakkal, szűk utcákkal és egy templommal, míg utóbbin felhőkarcolók között járunk, tehát a leesés és az instant halál veszélye is fennáll. A The Finals formabontóként belengetett rombolhatósága inkább Monacóban látszott meg: bármelyik ház falára lyukat üthetsz, lépcsőházakat tehetsz semmivé, még a pálya különböző részeit összekötő kötélpályák egy része is elpusztítható. Különböző interaktív elemek (liftek, útakadályok) is találhatóak a pályákon. A rombolás mértéke hasonló Szöulban is, csak a végeredmény kevésbé látványos.

Az eddigiek alapján az az ígéret, hogy akár a földdel is egyenlővé teheted a pályákat, nem valósul meg teljesen, de tényleg viszonylag nagy arányban tehetsz tönkre mindent, ezzel pedig folyamatosan újabb harci helyzeteket hoztok létre játék közben – ahol az előbb még biztonságos menedék volt, egy szempillantással később már nyílt terep lehet. Ugyanez viszont némileg hátrányára is válik a játéknak a kiszámíthatóság szempontjából, ugyanis ha bármelyik irányból és szögből rád lőhetnek bármikor, akkor jobban a csípőből lövöldözés irányába hajlik a játékélmény.

A teszt alatt a battlepass és a fejlődés működésébe is belekóstolhattunk. Amikor befejezel egy meccset (és közben a fegyverekhez, játékmódokhoz tartozó küldetéseket), akkor három helyen írod jóvá a tapasztalati pontokat: a személyes fiókod fejlődésénél, a battlepassnél és egy adott, általad kijelölt eszköz vagy fegyver feloldásánál. A battlepass-rendszer itt is szezonális lesz, azonban nem fix rendben kapod meg a jutalmakat, hanem beváltható pontokat kapsz a szintlépésekkel, azokat pedig kedved szerint költheted el az évad zsákmányaira.

Abból, amit eddig láttam a The Finals egy jó játék. Működik, pörög, hozza a kötelezőt és még egy kis extrát is ad hozzá. A világa annyira nem szippant be, hiszen a lövöldözés közepette nehéz odafigyelni a két, folyamatosan szövegelő sportkommentátorra. Azt is meg kell szokni, hogy minden meccs során véletlenszerűen adják nektek valamelyik csapat nevét, tehát a sokadik menet után már nyomon kell követni, hogy éppen kiről beszélnek a játékesemények leírásakor.

Azt ugyanakkor nem érzem még, hogy a játék, hiába lesz free-to-play, sikeresen kitűnne majd a hasonszőrű lövöldék tömegéből – láttunk már eleget, ami egy év után lehúzta a rolót, mert nem tudott játékosbázist gyűjteni. A The Finalsben megvan a lehetőség arra, hogy egy elhivatott rajongótábort szerezzen, ám a tartalmát tekintve még úgy néz ki inkább, mintha egy másik játék játékmódja lenne, nem pedig egy önálló cím. Remélhetőleg felnő a potenciáljához.

A The Finals PC-re fog megjelenni.

Kapcsolódó cikk

1.
1.
markoci555
a csapat jelenleg nem két fps-en dolgozik, mert akkor még érdekelne is a másik játékuk, az tps lesz ha jól tudom, nehogy valaki végre normális eft klónt csináljon...
ezt kipróbálom, mivel f2p, főleg a rombolhatóság miatt, de az egész körítés valahogy nem fogott meg videók alapján
na meg kérdés mennyi embert tudnak összeszedni ilyen streamerek segítségével, hogy ne legyen iszonyatos várakozási idő + ping, vagy jó gyorsan kihal, és akkor még nem tartunk ott, hogy nem tudnak majd pénzt szedni a kozmetikus cuccokból hogy egyáltalán eltartsák a játékot
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...