Gyermek zaj 3. rész

Link másolása
A novellám újabb két oldala.

Gyermek zaj 3. rész

 

Bekukkantott az ágya alá, a polcok mögé. Megvizsgált minden tárgyat. De semmi gyanúsat, vagy oda nem illőt nem talált. Kinyitotta az összes fiókot, de semmit sem látott. Szemügyre vette a lány egyik arcképét. Gyönyörű fekete haja volt és kék szeme. Ilyen párosítást ezelőtt csak egyszer látott, de azt szinte már el is felejtette. Az egyik plüss mackót nézegetve, viszont kicsordult a könnye. Egy felirat volt rajta: Anya, Apa és én. Örökké együtt!

Ezt a rohadt gyilkost az életem árán is, de elkapom!

Leült a kislány ágyára és a tenyerébe mélyesztette az arcát. Ha gondolkozik, mindig ezt csinálja. Miután letörölte könnyeit és az összes nyomot, hogy sírt visszasétált a nappaliba.

-         Köszönök mindent és…- megremegett a hangja. – és kitartást!

-         Köszönjük. Maga meg kapja el a gyilkost!  

-         Elfogom, és villanyos székbe küldöm! 

Matt kisétált az ajtón. Még a ház teraszán elszívott egy cigit. Utána, viszont már hazavette az irányt. Ezt a napot el akarta gyorsan felejteni. 

 

-         Kérem ne! Ne, ne bántson! Ne…áááá!

-         Sajnálom, de meg kell tennem. Én erre születtem.

Azzal lelőtte a lányt.

Matt zihálva ült fel az ágyában. Ismét rémálmok gyötörték. Ugyanazok, mint eddig. Egy lány sikoltását halotta. Most már harmadik alkalommal. Nem tudta, hogy ezek az álmok jelentenek-e valamit, de egyre biztosabb lett benne, hogy elmegy a pszichológushoz.

Bassza meg! Nem igaz, hogy nem tudnának már elmúlni ezek a lidérces álmok. Muszáj lesz elmenni az orvoshoz. Különben bedilizek.

Az éjjeli szekrényén lévő cigarettásdobozért nyúlt. Úgy gondolta csak ezzel tudja magát lenyugtatni. Már 13 éve hódol ennek a káros szenvedélynek. Valahogy sosem próbálta abbahagyni, ő élvezte, hogy dohányozhat. Az ágyán üldögélt, gondolkozott és cigarettázott egész éjjel.

 

-         Hé Matt! – köszönt Jack!

-         Szevasz! – válaszolt.

-         Hallottad?

-         Mit? Nem!

-         Egy lányt ismét lelőttek és megerőszakoltak.

Matt a szavak hallatán, kis híján összerogyott. Szerencsére a falban meg tudott támaszkodni.

-         Mivel az előző meggyilkolt lány esete is a tiéd, ezt is neked kell elvállalnod.

Matt megvakarta az állát és erősen gondolkodni kezdett. – Rendben. Elvállalom, de ahogy vége ennek a kibaszott ügynek átmegyek irodai munkára!

-         Hát erről esetleg az ügy végén beszélhetünk. – közben belülről nemet mondott.

Matt beviharzott az irodájába. Leült a telefon mellé, és az orvos számát tárcsázta. A telefon kicsengett.

-         Igen tessék? Dr. Price!

-         Jó napot! Itt Matt Gerland nyomozó beszél. Lenne egy időpontja a napokban?

A kagylóból valamiféle motoszkálást hallott.

- A holnapom szabad. Esetleg az öt óra jó lenne magának?

- Igen, az remek lenne. Akkor holnap. Köszönöm, viszhall!

- Viszonthallásra!

Matt az asztalán lévő cigarettájáért nyúlt. Na, szívjunk el egyet, ismét!

 

-         Hol találom a lányt? – kérdezte Matt.

-         Ott az árokban. – mutatott az út mellé a férfi.

Matt nyelt egy nagyot és az árokhoz próbált sétálni. Nem volt felkészülve arra a látványra, ami fogadta. A fiatallány meztelen teste ott feküdt a durva füvön. Véres mellkasa virított a fehér testén. Hú, hogy baszná meg az a kurva Isten! Ezt…ezt én már nem bírom. Lemászott a tetem mellé. Vizsgálgatta, méregette. A lánynak fekete haja volt és gyönyörű kék szeme. Még holtan is virított. Nem ez nem lehet igaz…

-         Fiúk! Nem tudja valaki a lány nevét? – kérdezte dühösen.

-         De én tudom. A lányom. – válaszolta egy élettelen hang.

-         Jerry…

-         Igen, az én lányom volt.

Matt felmászott hozzá, hogy részvételét fejezze ki.

-         Figyelj Matt! Tudom, hogy te vagy az egyetlen rendőr, aki képes vagy arra, hogy megtaláld a gyilkost. Így őszintén remélem ezt meg is teszed.

-         Mié…

Azzal Jerry Black a fejéhez szegezte szolgálati pisztolyát és próbálta meghúzni a ravaszt, de szerencsére Matt olyan közel ért hozzá, hogy el tudta rántani a kezét, így csak az égbe tüzelt. A pisztolyt, pedig valahova eldobta.

-         Jarry figyelj! Vár otthon a feleséged, most nem adhatod fel! Légy erős! – de tudta, hogy csak üres szavakat mond.

A férfi megállásnélküli sírásba kezdett. Patakokba folyt a könnye. A férfi lerogyott a földre.

- Hívjatok egy mentőt! Hívjatok már az istenért!

Egy fiatal srác kezdte nyomkodni a telefonját. Majd néhány másodperc múlva válaszolt:

-         Azt mondták 1-2 perc és itt lesznek, mert pont a közelben autókáznak.

Matt próbát életet lehelni Jarry-be. A férfi, viszont csak összegörnyedve és levegő után kapkodva hevert.

Két ápoló bepakolta a nyomozót a kocsiba és elindultak a legközelebbi kórházba.

Matt, pedig elindult a pszichológushoz.

 

 

-         Dr. Price! Jó napot!

-         Szerbusz Matt!

-         Ülj le ide a díványra! És mond el, hogy mi a panaszod!

-         Doki rendkívül kikészültem. Elérkeztem arra a pontra, hogy már nem tudom mit tegyek. Egy rohadt gyermekgyilkos ügyében nyomozunk. Aki 13-14 éves lányokat lelő, majd pedig megerőszakol. Ez már önmagában rémes. Emellé mostanság rémálmok gyötörnek. Ahányszor meghal egy lány, előtte este egy gyermek sikolyra ébredek. Mintha előre megálmodnám a gyilkosságot.

Az orvos hátradőlt karosszékében és erős gondolkodásba esett.

-         Esetleg gyermekkorában nem történ valami trauma egy hasonló korú lánnyal, aki közel állt magához?

-         Nem, semmi. – dünnyögte kétségbeesett hangon.

-         Esetleg, ha végeznék magán egy hipnózisos kísérletet. Benne lenne?

-         Én? Most minden baromságba benne lennék.

A doki az asztali szekrényéhez lépett, és egy lengő követ vett ki belőle.

- Maga most elalszik! – mormolta. – Maga most elalszik!

Matt lehunyta a szemét. Az agya kikapcsolt. Mély álomba merült:

 

Folytatás következik!

Az első rész: Gyermek zaj
A második rész: Gyermek zaj 2. rész

Esetleg, ha valakit érdekel egybe, mert így zavarja szét szedve küldjön egy privátot és elküldöm.  

1.
1.
vhooper
Megint jó lett,így tovább!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...