Shannaro

Shannaro

A zene örök, de nem végtelen

Link másolása
Meddig tudunk új zenéket kreálni?

Gondoltatok már arra, hogy az újonnan kijött zeneszám nagyon emlékeztet titeket egy másikra? Az utóbbi években egyre gyakrabban figyelek fel erre, nem azért, mert krónikus deja vu-ben szenvedek.

Egy három perces szám több ezer egyedi hang szekvenciája. Persze, nem egy random sorozata a hangoknak, mert az nagy valószínűséggel csak zaj lenne. A hallható hanghullámok teljes skálájáról választunk hangokat, rakjuk egymás mellé, és végeredményül olyan hangsort kapunk, melyet az agy zeneként dolgoz fel. Ezen hangsorok kombinációi végesek, és sok kombináció közülük csak zajt alkot.

Különféle hangszereket már évezredekkel ezelőtt használtak, de azt hiszem elfogadhatjuk azt a kijelentést, hogy az elmúlt két évszázadban volt a legjelentősebb a zene terjedése, új stílusok kifejlesztése és az egyedi számok (igazi slágerek) születése. Ahogy fentebb írtam, az utóbbi időben nem ér meglepetésként egy-egy szám, nem tud újat nyújtani. A három-négy percbe sűrített hangok kombinációi kezdik fedni egymást kisebb nagyobb mértékben, Remixek, nightcore-ok, újragondolások, feldolgozások egyre gyakoribbak, mert ha valami újat akarnak kitalálni az előadók, az közel lehetetlen feladattá vált. Kifogytunk a kombinációkból.

Én a '90es évek elején születtem, így a múlt század klasszikusain nőttem fel. A szülői hatás is a '70es és '80as évek zenéivel kísérve formált emberré napról napra, és a rádióból is a Slágerrádió öntötte a fülembe a múlt század nagy számait. Nincs kedvenc műfajom, se együttesem, vagy előadóm. Az éppen aktuális "kedvenc" számom a hangulatomtól függ, vagy attól, mi az ami megragadt a fejemben, és addig hallgatom azt a bizonyos számot, amíg ki nem égek, és megszabadul tőle az agyam.

Manapság már nincsenek olyan számok, amik megragadnak, és évekig, vagy évtizedekig kísérnek (és talán életem végéig is). Nem is tudom, melyik az a legutolsó szám, amelyik fel-fel bukkan és szívesen hallgatom meg bármikor. Talán valami disco a kétezres évek elejéről...

Végső soron arra a következtetésre jutottam, hogy a zenevilág aranykorának a végére értünk... talán már évekkel, de akár több, mint egy évtizeddel ezelőtt is. És mégis, pont a lehető legjobb korba születtem, mert hiszem, hogy a legnagyobb dolgokat, amit a zene világában elérni lehetett, azt (ha nem is az én életem alatt) most, és a közelmúltban valósították meg. És én hallhattam olyan számokat és kompozíciókat, amik talán 20 vagy 50 év múlva már feledésbe merülnek, de mégis az ipar csúcsának nevezhetők. És én még (ha csak a végét is sikerült elcsípnem), abban a korban éltem, amikor tudtak igazán újat kreálni az előadók, de egy-két évszázad múlva már nem lesz eredeti zeneszám. Utódaink majd csak a már meglévő kombinációk újradolgozásával foglalkoznak majd, vagy a zajt fogják új, eredeti művekként eladni. De én, itt voltam, és hallottam azokat amik EREDETIként szóltak. Nagy betűvel, mert csak így tudom kifejezni, hogy olyan dolgok születésének voltam tanúja, ami azelőtt még egyáltalán nem létezett.

Köszönöm, hogy végighalgattátok a gondolatomat, mely egy matematikai gyökérről szökkent szárba, és egy életszemléletként virágzott ki.

Shannaro kiszáll.

12.
12.
markoci555
A dubstep bebizonyította, hogy a zaj is lehet zene, úgyhogy a jövőben ki tudja milyen ****t fognak hallgatni. De még a zaj nélkül is bitang nagy lehetőség van új zenére. Még a z elektronikus tuc-tuc zenék közt is hatalmas eltérések vannak, és ha jó zenéket hallat az ember, akkor semmi közük egymáshoz (mivel ezt a legkönnyebb kreálni, 0 tudással, értelemszerűen itt lesz a legtöbb hasonlóság, főleg mert a sok kis hülyegyerek mixer meg dj csak feldolgozza mások számát).

Szerintem egy kezemen meg tudom számolni, hogy életemben hányszor éreztem azt, hogy ez hasonlít valamire. Nem meglepő, hiszen én nem hallgatom a mai népszerű zenéket meg a rádiót...
És ne tévesszünk össze két dolgot, van amikor stílusban hasonlít valami valamire, például egy banda következő albuma hasonlíthat az előzőre, meg van amikor szinte ugyan az a zene, akár kis részletében. Az utóbbira értem, hogy keveset hallottam, és még sokáig lehet olyan zenét csinálni, ami nem hasonlít a többire.

Ha meg pesszimistán nézzük, akkor legyen, tegyük fel hogy pár tíz év múlva szinte nem lesz új szám, akkor meg hidd el, hogy lesznek értelmes emberek, akik még jobban ellökik maguktól az akkori rádiót meg zenéket, és hallgatják a régi eredetit, és remélhetőleg majd akkor meg lehet újra találni az eldugott gyöngyszemeket.
Én hallgatok 40-50 éves számokat, és a mostani jó cuccok sem fognak eltűnni, jogvédettség miatt meg remélhetőleg nem is nagyon nyúlnak hozzájuk sokáig.
11.
11.
Duken
Felnőtt fejjel fedeztem fel újra a zenét. Nagyon jó áron jutottam hozzá egy használt, Sennheiser Hd800-hoz. Arra jöttem rá hogy eddig nem hallottam a zenét normálisan. Eszméletlen részletek maradtak eddig ki a zenehallgatásaimból!
10.
10.
Sandic1994
Pont a hetekben olvastam róla, hogy egy rapper bíróságra ment, mert tőle plagizálta Katy Perry a Dark Horse című számát. A rapper száma 2008-ban jött ki, és nem aratott vele nagy sikert, a Dark Horse meg ugye 3-4 évvel később jött, és több milliárdos megtekintésnél jár a youtube-on. Én is akkor elgondolkodtam rajta, hogy meddig lehet még ezen a téren újdonságot hozni, de ott a két szám között valóban annyi volt a hasonlóság, hogy tényleg plagizálásnak tűnik a dolog, hiába bizonygatta Perry az ellenkezőjét (ha jól tudom, sikertelenül). Csináltak is összehasonlító videót róla:

https://www.youtube.com/watch?v=Ul47gYGIMek

Egyébként ahogy lentebb is írják, a mainstream zenék tényleg mind egyformának tűnnek, az én kedvenc együttesem viszont ismeretlen a nagy világban, alternatív rock műfajban alkotnak, és alig találok az ő stílusukhoz hasonló együttest.
8.
8.
Shannaro
Őszintén már rég nem hallgatom a mainstream számokat, így az utóbbi 10 év számai nem nagyon jutnak el hozzám (ami eljut az pedig a blogban foglalt érzéseket váltja ki). Jó-jó egyetértek mindenkivel, akik itt megemlítik az indie szálakat és az alternatív vonalat, ott lehet találni igazi gyöngyszemeket, de ez videojátékok terén és filmek terén is valós jelenség. És örülök, hogy ennyi embernek van hozzáfűznivalója a témához.
4.
4.
barackostej
Csatlakozom az előttem szólokhoz, azaz amit kifejtettél az részben igaz, részben nem. Ha csak rádióbarát zenéket nézzük, akkor bizony tényleg pár év alatt ráun az ember az ezerszer ismételt hangokra. De kár ezért haragudni rájuk, ezek a számok pont azért készülnek amit írtál. Megragad a fejedben, majd miután meguntad, max 15 év múlva hallgatod meg újra egy retro diszkóban. :)

Viszont a zenehallgatás ennél sokkal-sokkal több, egy igazi hobbi. Ha szánsz rá időt, és eltávolodsz a mainstreamtől, akkor rájössz, hogy nem csak hogy nincs olyan, hogy "nincs mit hallgatni", hanem inkább a "vajon elég lesz az életem ahhoz, hogy mindent meghallgassak, ami érdekel?" a találóbb kifejezés. Szóval, csapd fel a Spotify-t, indulj el valamerre, és biztos vagyok benne, hogy találni fogsz olyan dallamokat, amikt újként hatnak. :)
3.
3.
Érdekes téma valóban, értem is, hogy mit akarsz kifejezni, de ez ahogy Nyarlako is mondta kicsit összetettebb.

A zenei stílusok egyébként állandó körforgásban vannak népszerűség szerint és ahogy a különböző stílusok hatással vannak egymásra, minden körben befolyásolják az előző "generációban hallottakat. A mainstream és rádió zenét hagyjuk, mert ha eltekintünk a folyamatos remixeléstől, az megvan, hogy melyik Key-en kell írni és hogy azon belül az adott 3-4 sláger akkord között melyik hanggal lehet váltani. Ezért ugyan olyan mind. Persze nagyon néha feltűnik egy G vagy F-moll skála is, de amúgy C-dúr mind, azaz C D E F G A és a B (vagy magyarul H), és ezeknek a kombinációja. Lehet, hogy a jövő héten jön egy ilyen új sláger, de már most tudjuk, hogy azt már hallottuk.

Viszont amikor elkezdünk olyan zenéket hallgatni, hogy mondjuk deep h. és elektro által befolyásolt 11 perces progresszív house, vagy egy 9 perces modern metál, amiben post hardcore a gitár, akkor rájövünk, hogy az összes zene lehetőség korán sincsen még ellőve. Meg ugye az is játszik, amit Yanez mond, hogy újszülöttnek minden vicc új.
2.
2.
Yanez
Shannaro, örülök, hogy te is villantottál a blog bizniszben, méghozzá egy érdekes témával! Én ezen már kb 15 éve is komolyan agyaltam, de arra jutottam, hogy képtelenség nem tudni újat alkotni ezen a téren. Mint a filmvilág, ahol már azt hinnénk mindent láttunk, aztán bumm, és mindig jön valami! Ha pedig igaz, és a kombinációk válóban végesek, az nem mostanság fog bekövetkezni. Ami pedig évszázadok vagy akár ezredek alatt a feledés homályába merül, az majdan egy távoli korban ismét felbukkan(hat) és újnak fog számítani.
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...