Command & Conquer: Red Alert 3 Launch Party a Budavári Labirintusban

Csütörtök este mindenki kedvenc főszerkesztője feldobta a kérdést, hogy kinek lenne kedve elugrani a Red Alert 3 ünnepélyes nyílt napjára. Bennem persze rögtön megmozdult valami és felhívtam legjobb barátomat, - aki mellesleg hatalmas C&C rajongó a kezdetektől fogva - hogy ugyanmár jöjjön el velem. Természetesen ő rögtön rábólintott a dologra, úgyhogy már csak egyet kellett aludni péntek estéig.
Alighogy megérkeztünk a Budavári Labirintushoz, a bejáratnál egy gyönyörű hostess lány fogadott minket. Megmondtuk, hogy a Gamekapocstól jöttünk, bediktáltuk a nevünket és ő mosolyogva elkalauzolt minket a VIP szobához. Miután magunkhoz tértünk a bájos kishölgy csábos mosolyától elszenvedett pillanatnyi áramszünetből, elindultunk a felfelé vezető lépcsősoron, ami a nagyon fontos embereknek kialakított kis terembe vezetett. Itt ugyancsak két szemrevaló teremtés fogadott minket, nem annyira hatalmas mosollyal az arcukon, ám bátorító lelkesedéssel. A teremben rengetegen voltak; fotósok, kamerások és pár alkalmazott, akik itallal és rágcsálnivalóval várták a kedves vendégeket. A kíváncsiskodó játéktesztelőket 4-5 laptop fogadta, amikhez hozzá volt kötve egy-egy nagyképernyős HDTV. Szerencsések voltunk, mert találtunk egy szabad gépet, rögtön neki is kezdtünk a Japán kampánynak. Pontosabban mondva csak kezdtünk volna, mert hirtelen megjelent Puskás Peti, aki miatt fel kellett állnunk a gép elől. Mondtam is neki, hogy miattad most nem tudja letesztelni a gammát a Gamekapocs, de mellesleg nagyon jó voltál a Megasztárban. Ezt ő megköszönte, mosolygott egyet és csillogó szemmel belemerült a C&C világába.


Ezek után mi elhagytuk a VIP termet és továbbálltunk a játékosoknak kialakított további két helyiséghez. Itt mindenhol Red Alert 3-as poszterek voltak, középen egy DJ gondoskodott az alkalomhoz illő pörgős zenéről, mindenfelé fekete pólós, túlságosan is rövid, forrónaciba bújt gyönyörű lánykák szaladgáltak. Balra volt maga a verseny, ahol olyan 30-40 laptopon mérhették össze tudásukat a vendégek, míg jobbra további 8-10 gépet helyeztek el azoknak, akik csak ki akarták próbálni a játékot. Ismét szerencsések voltunk, mert pont akkor szabadult fel két gép, amikor mi megérkeztünk. Nem is teketóriáztunk tovább, leültünk egymás mellé és újfent belekezdtünk a gamma tesztelésébe. Hozzátenném, hogy kifejezetten nehéz volt elvégezni a feladatunkat, mert a mellettünk lévő asztalnál két gyönyörű hostess lány állomásozott, akik rögtön kiszúrtak minket, mivel mi 70%-ban csak feléjük kacsingattunk, míg a maradék 30%-ban a stuffra próbáltunk koncentrálni. A nagy csajozós hangulatomban észre sem vettem, hogy a kabátom leesett a földre, ami természetesen rögtön megtalálta magának az egyetlen pocsolyát a labirintusban, és teljesen átázott, ahogyan kell. Ezzel nem kis feladatot okoztam immunrendszeremnek az egészséges hazajutáshoz.


Velünk szemben ült egy kissrác, aki sajnos azt hitte, hogy a Gamekapocs egy offline újság, és megígérte nekünk, hogy a következő számot mindenképpen megveszi majd. Biztosítottam afelől, hogy sokkal jobban jár, ha nem az újságárusnál keres meg minket, hanem az interneten keresztül. Ezek után tudtuk azt meg, hogy sajnos a tesztelő gépek nincsenek összekötve, tehát sajnos nem tudtunk se egymás ellen, se egymással nyomulni. Úgyhogy maradtunk a sima egyjátékos kampánynál, természetesen a Japánnál, hiszen erre voltunk a legkíváncsibbak.


Sajnos ekkor ért minket a következő csalódás, mert ellentétben a VIPs gépekkel itt az összes alacsony felbontással és grafikai beállításokkal futott, tehát sem a co-op lehetőségeket sem a játék grafikáját nem tudtuk letesztelni nektek. De azért az első küldetésen végigverekedtük magunkat, ami biztosan meggyőzött minket arról, hogy érdemes lesz megvenni a stuffot. Fél órával később felálltunk, hogy csináljunk nektek pár fotót, és valami isteni csodának köszönhetően pont belefutottunk Dukai Reginába és gyönyörű modelltársába, akik Orosz csajsziknak beöltözve, puskával a kezükben két pillanat alatt be is álltak nekem egy profi pózba. Természetesen a korábban mellettünk ülő kislányokhoz is odamentem, de akárhova állítgattam őket csak nem akartak látszódni a gyér világítás miatt, de megnyugtattam őket arról, hogy bár semmit sem lehet látni belőlük, gyönyörű szépek. A fotók miatt ne engem szidjatok, hanem az Apple-t. Sajnos az iPhone-nak nem erőssége a megvilágítás nélküli fotók készítése.


Mindent egybevetve úgy gondolom, hogy nagyon profin meg volt szervezve ez a rendezvény, szerencsére sokan el is jöttek, ezért remélhetőleg még sok ehhez hasonló nyílt nappal lehet majd dolgunk a közeljövőben. A játék nagyon jó volt, a lányok gyönyörűek voltak, sajnálom, hogy nem tudtam részletesen letesztelni a stuffot, de két hét múlva újra jelentkezem a teljes X360-as verzióval, ahol már alapos leszek, ígérem!

25 komment - szólj hozzá!