The Outer Worlds: Spacer's Choice Edition teszt

  • Írta: Baloo
  • 2023. május 3.
Link másolása
A The Outer Worlds 2 érkezése előtt még gyorsan törleszthetjük a lemaradásunkat az első rész ráncfelvarrott verziójával, ami sajnos nem lett egyértelműen a definitív kiadása az egyébként remek RPG-nek.

Idén ősszel lesz már négy éve, hogy debütált a The Outer Worlds, az Obsidian Entertainment fergeteges akció-RPG-je, ami a legtöbb előző generációs játék mintájára meg is kapta a feljavított, jelen konzolokra hangolt kiadását. Azonban nem eszik olyan forrón az űrkását, így kicsit mélyebbre kell ásnunk, hogy mit is kapunk pontosan a pénzünkért, és hogy miért nem lehet lelkiismeret furdalás nélkül ajánlani az új upgrade beszerzését minden egyes rajongónak.

Mielőtt belecsapunk, érdemes megemlíteni, hogy jelen cikkünkben csak az újdonságokra fogunk fókuszálni, aki az alapjáték erényeire is kíváncsi, az ide kattintva tájékozódhat barackostej kolléga írását elolvasva.

Mint az fenti bekezdésből is kiderült, a Spacer Choice optikai tunning nem ingyenes móka, így 10 zöldhasút kell leszurkolnia azoknak a tulajoknak is, akik már rendelkeznek az alapjátékkal. Sovány vigasz, hogy ismerve a játék univerzumát, amolyan bizarr meta-poénként is fellehet ezt fogni, illetve azért a csomagban a ráncfelvarrás mellé a DLC-k (Murder on Eridanos és a Peril on Gorgon) is befértek - tehát papíron nem hangzik egy vállalhatatlanul rossz ajánlatnak. A problémák akkor kezdődnek, amikor benézünk a motorháztető alá.

Modern igényeknek megfelelően konzolon két grafikai beállítás közül választhatunk: a cinematic mode 4K-s felbontást kínál felcsavart látvány effektekkel, míg a performance mode némi kompromisszum mellett hozza a 60 fps-t. A fejvakarás már itt elkezdődik, ugyanis az új masinákon a korábbi The Outer Worlds kód képes volt (közel) 4K-s felbontás mellett stabil 60 fps-t produkálni, most pedig a felhasználóknak a részletességet be kell áldozniuk a folyamatosság érdekében, vagy vica-versa. Az új konzolok SSD-jének hála viszont a töltési idők jelentősen lecsökkentek, valamint PlayStation 5 kontrollere is megkapta a maga szokásos extra funkciót, habár előbbi hatalmas segítség, az utóbbitól azért nem fogunk a falnak rohanni örömünkben.

Természetesen azért a The Outer Worlds: Spacer’s Choice Edition igyekszik a külső bájaival meggyőzni minket, hogy ő több, mint az alapkiadás, és részben ez igaz is. A karaktermodellek jóval részletesebbek, a textúrák bármerre is nézünk sokkal élesebbek, a növényzet sűrűbb, a bevilágítás - még ha a művészeti módosítás megkérdőjelezendő Is - élethűbb, valamint a köd- és füsteffekteknek hála az atmoszféra még tapinthatóbb. Cinematic mode-ban még dögös screen space tükröződéseket is kapunk, ami ismét csak azért furcsa, mert az előző verzióban is szerepeltek ezek, és mint már említettem, ott még a 60 fps-ről sem kellett lemondania a játékosnak.

Cserébe azért persze a 30 fps-es módban a készítők rogyásig rakták a területeket pocsolyákkal, hogy a képernyőnk fele csak úgy csillogjon mint a Salamon tökéletesen tükröződő felülete. Ugyanakkor a pozitívumokra mindig jut egy-két apróbb bug vagy glitch is: sajnos nem egy helyen például az árnyékok sokkal bénábban lettek ábrázolva, mint a PlayStation 4-es, vagy az Xbox One-os kiadásában.

Pár apróbb hibát leszámítva összességében azért elmondható, hogy szebb lett az RPG next-gen kiadása, viszont nagy árat fizetünk ezért, ugyanis bármelyik grafikai opció mellett tesszük le a voksunkat, az egyenletlen frame-timing, illetve a fel-alá hullámzó képfrissítés - a belső tereket leszámítva - garantáltan hazavágják az élményt konzolon és PC-n egyaránt. A helyzet sajnos közel két hónappal a megjelenés után is változatlan, és ebből a morálból kiindulva valószínűleg nem nagyon tervezik a készítők, hogy egyhamar helyre pofozzák a több sebből vérző technikai állapotát a Spacer’s Choice Editonnek.

A korábban megjelent két extra kiegészítő implementálása a csomagba nyilván pozitívan árnyékolják be az imént említett negatívumokat, de még ezeknek a tudatában is nehéz igazán jó szívvel ajánlani a The Outer Worlds: Spacer's Choice Edition megvásárlását. A játékmechanikák kellemesen kiszolgálják az Obsidian Entertainment néhol hasfalszaggató párbeszédeit, de ez mind az alapjáték érdeme, nem pedig az új látványé. Halcyon világa megérdemli a felfedezést, de hogy ha ezt korábban már megtettétek, akkor ne aggódjatok, nem maradtok le semmiről, ha átugorjátok a Spacer’s Choice Editiont. Inkább hagyjátok meg a malacpersely széttörését (remélhetőleg hamarosan) érkező folytatásra!

A The Outer Worlds: Spacer's Choice Edition PC-re, PlayStation 5-re és Xbox Series X/S-re jelent meg. Mi a PS5-ös verziót teszteltük.

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha nem vagy még tag, regisztrálj! 2 perc az egész.
Egy kis türelmet kérünk...